A szerző az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Jelen tanulmánya "Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai – közép-kelet-európai szemmel" címmel 2006 szeptemberében a Budapesti Corvinus Egyetemen benyújtott PhD-értekezésének e témára vonatkozó fejezeteire támaszkodik. Az Európai Unió és Oroszország 2000-ben indította útjára az energiadialógust, amely a szoros kétoldalú energetikai kapcsolatokat, az együttműködést és közös gondolkodást hivatott megerősíteni. Az elképzelés kiindulópontja a kölcsönös függés volt: az Európai Unió erőteljesen függ az orosz szénhidrogén-szállításoktól, míg Oroszország számára Európa jelenti a legnagyobb és legbiztosabb felvevőpiacot. A 2000 óta bekövetkezett események és tendenciák fényében azonban ma már megkérdőjelezhető, hogy a kölcsönös függés önmagában elegendő biztosíték-e az európai szállítások biztonságának fenntartására.

 A teljes cikk letölthető innen 

A szerző ebben a tanulmányában a magyarországi vállalkozások jellemzőit elemzi az EU tagállamokhoz viszonyítva, a statisztikai adatok mellett felméréseket, attitűdvizsgálatokat és versenyképességi rangsorokat is mérlegelve. A vállalkozás vizsgálata három oldalról közelíthető meg: a vállalkozói gondolkodás, készség megfigyelése; a vállalkozási aktivitás megfigyelése; valamint a vállalkozást alakító környezet elemzése. A tanulmány e tényezőket vizsgálja, és értékeli az EU országok között tapasztalható eltéréseket. A cikk végén a szerző kitér arra is, hogy véleménye szerint miért indokolatlan a vállalat és a vállalkozás kifejezések összemosása, illetve ennek milyen következményei lehetnek a hazai KKV-fejlesztésben.

 A teljes cikk letölthető innen
 

A szerző a politikatudomány doktora, címzetes egyetemi és főiskolai tanár, nemzetközileg ismert Kína-szakértő, számos könyv és több mint száz tudományos publikáció szerzője. Jelen tanulmányában bemutatja, hogy a Kínai Népköztársaság létrejötte óta hogyan alakultak az ország kapcsolatai az Egyesült Államokkal, illetve mi várható a közeli és a távolabbi jövőben. Különös hangsúlyt kapnak a tanulmányban azok a gazdasági tényezők és folyamatok, amelyek alapjaiban meghatározzák Kína felemelkedését és egyre jelentősebb világhatalmi tényezővé válását. Bár az Egyesült Államokban felelős politikusok körében is növekszik a Kína-ellenesség, illetve Tajvan kapcsán bármikor súlyosabb konfliktus robbanhat ki a két ország között, a szerző mégis optimista, véleménye szerint Kína „hiperhatalmi” státuszba emelkedése nem vezet szükségszerűen összeütközéshez.

 A teljes cikk letöltheő innen
 

A szerző bemutat egy, a statikus elosztási problémák vizsgálatára alkalmas modellt, megfogalmazza az elosztási eljárásokkal szembeni követelményeket. Az adózás és a képviselőhelyek elosztásának vizsgálata során arra is rámutat, hogy az elméleti eredmények a gyakorlat számára relevánsak és befolyásolják a döntéshozókat. A bemutatott eredmények részben az eljárás kiválasztását, részben egy eljárás alkalmazása melletti érvelést segítik, a legrosszabb esetben pedig rámutatnak a szereplők közötti konfliktusok lényegére. A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült.

 A teljes cikk letölthető innen