A tanulmány a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság hátterét elemzi. Elsőként az észak-amerikai jelzáloghitel-piac vizsgálatán keresztül mutatja be a válság kiindulását és gyökereit, a jelzáloghitelek értékpapírosodására koncentrálva. A cikk bevezeti az árnyék-bankrendszer fogalmát, majd a második részben azt bizonyítja, hogy ennek bukása felelős elsősorban a jelenlegi válság elhúzódásáért, illetve a reálszférába történő átgyűrűzéséért. A tanulmányt két részletben közöljük, az első részt folyóiratunk IV. évfolyamának 2. száma tartalmazta. A következőkben a második rész olvasható.
 A teljes cikk letölthető innen

Írország a 90-es évek neoliberális világrendjének „mintaországa” volt, amelyet nálunk is előszeretettel tekintettek példaképnek. Pedig a figyelmes elemzés számára már régóta világos lehetett, hogy Írország sikere nagyrészt „importált”, hogy GDP-jének és exportjának növekedése, miként a foglalkoztatási viszonyok javulása is a külföldi működőtőkének köszönhető. A válság amerikai mintára, bár attól függetlenül érte a szigetországot: ugyanazzal a mechanizmussal létrejött, de „saját” ingatlanpiaci boom pukkant ki 2008-ban Írországban. Ez a világpiaci (amerikai) növekedés megtorpanásával együtt azonnal, és az eurózónában a legsúlyosabban éreztette hatását. A legfőbb válságtényezők: a munkanélküliség felszökése és a költségvetés súlyos egyensúlyzavara. A költségvetés rendkívüli mértékben függ a külföldi vállalatok tevékenységétől, adóitól, így azok aktivitásának csökkenése azonnali súlyos hiányt okozott, amit csak az eladósodás felpörgetésével (kötvénykibocsátással) tudtak orvosolni. Az ír kormány válságkezelése 5,5 milliárd eurós bankmentő csomagból, az egyik legnagyobb ír bank államosításából, valamint költségvetési megszorító csomagból áll, ami a kiadáscsökkentésen túl leginkább a bérből és fizetésből élők adóterheinek növekedését jelenti. A fellendülés ismét csak a világpiac, elsősorban az amerikai vállalatok tevékenységének élénkülésétől várható.
 A teljes cikk letölthető innen

A vezetékes szélessávú adatszolgáltatás perspektivikus technológiája a nem rézalapú hálózatok intenzív felhasználása. Ez a technológia lehetővé teszi a hang, az adat és a kép egyidejű hordozását. Ez az alapja a triple play1 csomagoknak. Magyarországon néhány szereplő között erős verseny indult meg az egész nem rézalapú vezetékes szélessávú piac ellenőrzéséért. Ez a verseny azonban jellemzően nem árverseny, de az áron kívüli összes piacbefolyásoló eszközre kiterjed. Az esetenként tapasztalható rövid ideig tartó árverseny egy új szereplő rövid távú, a belépést biztosító eszköze. Helyét gyorsan átveszi a minőségi és promóciós verseny. A szélessávú vezetékes piac meghatározó szereplői a triple play piacot tekintik stratégiai szempontból kulcspiacnak. Az adottságoktól függően különféle stratégiákkal igyekeznek a szolgáltatók piaci részesedésüket maximalizálni. A magyar szélessávú piac modellezése a piac összetettségének és gyors változásainak következtében egyelőre csak logikai szinten lehetséges. A piacot a hierarchikusan egymásba ágyazott szinteken külön-külön is folyó, több dimenzióban jelentkező versennyel lehet jellemezni. E bonyolult struktúra modellszerű vizsgálata további modellezési erőfeszítéseket igényel.
 A teljes cikk letölthető innen

A hagyományosan egészségügyi technológiaelemzéssel foglalkozó intézmények jelentősége megnövekedett a HTA-k (Health Technology Assessment) megjelenésével, amit azzal a céllal készítenek, hogy az erőforrás-elosztásról szóló döntésekhez – mint a gyógyszerek törzskönyvezése, biztosítói támogatás mértékének meghatározása, egészségügyi technológiák használatának szabályozása – információt nyújtsanak. Ulf Persson professzor, a Svéd Egészségügyi Közgazdaságtani Intézet igazgatója, a Magyar-Svéd Egészség-gazdaságtani Konferencia keretében tartott kiváló előadásában betekintést adott a svéd HTA-gyakorlatba. Többek között felvetette: szükség van-e az egészségügyi technológiaelemzés nemzetközi egységesítésére, vagy először országonként a hazai szabályozást és gyakorlatot kell megszilárdítani, mielőtt harmonizációról beszélünk?
 A teljes cikk letölthető innen