Jelen tanulmány kettős céllal íródott. Egyfelől áttekintést kíván adni a közintézményi menedzsment oktatásának európai történelmi trendjeiről és az oktatás közigazgatási hátterének sajátos tipológiájáról. Másfelől ebben a kontextusban kívánja elhelyezni a közmenedzsment oktatásának magyarországi fejlődését, különös figyelmet fordítva az oktatás tudományos alapjainak sajátosságaira. A sajátosságok közül kiemelendő, hogy a közigazgatás-tudományi gyakorlatban bekövetkezett változások legjelentősebbike a diszciplináris gyakorlat fokozódó nemzetköziesedése, továbbá hogy a nemzetközi komparatív kutatásoknak a magyar közigazgatás-tudományban betöltött szerepe nem annyira azok mennyiségéből, hanem a nyugati tudományos gyakorlat főbb elemeinek (elméleti-fogalmi és módszertani eszközök, sztenderdek) átvételéből fakad.
 A teljes cikk letölthető innen

A következőkben a technológiai fejlődést leginkább befolyásoló nemzeti innovációs rendszerről lesz szó. A fejlődés éleiről, az ország felemelkedésének legkritikusabb elemeiről éppúgy szól az innovációpolitika, mint az ehhez nélkülözhetetlen tudásról, készségek és képességek kialakításáról. Ma már nincs tevékenység, amely mögött ne lenne kutatás-fejlesztés. És nincs az állami irányítási rendszernek olyan eleme, amelynél el lehetne tekinteni az innovációtól. Különösen vonatkozik ez azokra a tevékenységi területekre, ahol a reformok halaszthatatlanok. Az innováció intézményrendszere, illetve átalakítása mindebből következően meghatározó jelentőséggel bír.
 A teljes cikk letölthető innen

Kutasi Gábor 2008 tavaszán védte meg doktori értekezését a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájában. A disszertáció értelmében az EU8+2 országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) felzárkózásához elengedhetetlen kiindulási alap a stabil üzleti környezet megteremtése, ami a fenntartható, egyensúlyi költségvetési politikával érhető el esetükben. A költségvetési egyensúly javítja mind a tőkevonzó képességet, mind az euró egységes piaci versenyképességet elősegítő bevezetésének esélyét. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy e gazdaságpolitikai versenyben milyen pozíciót értek el egymáshoz képest az EU8+2 országok. A tanulmány a téma kutatási eredményeit foglalja össze.
 A teljes cikk letölthető innen

Görögország az Európai Unió lassabban fejlődő államai közé tartozik. Az utóbbi évtizedben azonban, részben a globalizációs folyamatokba való intenzívebb bekapcsolódás, részben az EMU-tagság okán bizonyos eredményeket is elért. Ez meglátszik nemcsak az egy főre jutó GDP-ben mért felzárkózási tendencián, de a gazdaságmenedzsment áramvonalasított eszközein, az új követelményekhez jobban igazodó céljain is. Görögország a technológia, az innováció, a humán erőforrás terén sem tartozik az európai élvonalba, de elismerésre és figyelemre méltó törekvéseket mutat. A cikk a változásokat serkentő gazdaságpolitikai lépéseket járja körül, különös hangsúlyt fektetve az állam menedzseri szerepére és a humán erőforrás állapotára, fejlesztésére. Kitérünk e folyamatok külső környezetére, majd tárgyaljuk a hazai feltételrendszert és külön is áttekintjük a K+F- és innovációs politikáért felelős intézmények struktúráját, feladatait, az ezzel kapcsolatos szűk keresztmetszeteket. Végül igyekszünk levonni a magyar gazdaságfejlesztés számára a görög példából adódó tanulságokat.
 A teljes cikk letölthető innen