Joel Slemrod, a Michigani Egyetem közgazdaságtan tanszékének professzora e tanulmányában áttekinti, hogy mit tudunk ma az adófizetési kötelezettség alóli kibújás természetéről, mértékéről és meghatározó tényezőiről, különös tekintettel az egyesült államokbeli viszonyokra.

 A teljes cikk letölthető innen 

A Harvard Egyetemen működő Kvantitatív Társadalomtudományi Intézet minden évben megrendezi a „Találkozás a szerzőkkel” című szimpóziumot, amelyen neves társadalomkutatók szakmai vitára bocsátják készülő könyvük kéziratát. 2007 októberében Douglass North, John Wallis és Barry Weingast „A történelem értelmezésének egy fogalmi kerete” címmel tervezett könyve került terítékre. A következőkben – miközben a szerzők korábbi, 2006-os műhelytanulmányára (Douglass C. North–John Joseph Wallis– Barry R. Weingast: „A Conceptual Framework for Interpreting Recorded Human History”. NBER Working Paper 12795.) is támaszkodunk – a készülő mű első fejezetének a szimpóziumon megvitatott nyers változatát ismertetjük.

 A teljes cikk letölthető innen 

N. Nergiz Dincer (Török Állami Tervezési Hivatal) és Barry Eichengreen (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) a monetáris politikának az utóbbi években folyó legjelentősebb változásával foglalkoznak: a központi banki műveletek átláthatóságának növekedésével. A trend általános, az 1990-es évek végétől sok központi bank a nagyobb transzparencia irányába mozdult el. A szerzők empirikusan elemzik a központi bankok transzparenciájának meghatározóit és hatásait. Eredményeik szerint a transzparencia mértéke nagyobb azokban az országokban, ahol stabilabb és fejlettebb a politikai rendszer, valamint mélyebbek és fejlettebbek a pénzügyi piacok. A nagyobb transzparencia kimutatható – bár gyenge – hatással van az infláció és a kibocsátás változékonyságára.

 A teljes cikk letölthető innen 

Vajon mindeddig miért hagyták figyelmen kívül a közgazdászok a társadalmi normákat? Két fő okot találhatunk. Egyrészt a közgazdászok minél kevesebb változóval akartak dolgozni. Másrészt nehezen találták összeegyeztethetőnek a pozitív közgazdasági elemzést a normákkal. A statisztikai, empirikus vizsgálódás így általában figyelmen kívül hagyja a társadalmi normákhoz kapcsolódó megfontolásokat, még akkor is, ha ezek esettanulmányokkal, felmérésekkel összegyűjthetőek lennének. Ez nem is lenne baj, ha az ökonometriai tesztek egyértelműen kimutatnák, hogy normákra semmi szükség, a modellek magyarázóereje nélkülük is magas. De nem ezt teszik. Akerlof következtetése, hogy a normák közgazdasági kezelése mindenképp megfontolandó.

 A teljes cikk letölthető innen