|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Simai Mihály
|
A G20 pénzügyi fórumát Kanada volt miniszterelnöke, Paul Martin alapította, s ő javasolta azt is, hogy valamikor jöjjön össze a kormányfők, illetve az államfők fóruma is. A világgazdaság húsz legfontosabb államának pénzügyminiszterei és központi bankjainak kormányzói vagy elnökei először 1999-ben gyűltek össze, és ezt követően évente üléseztek. (2008. november 9–10-én tartották meg tizedik tanácskozásukat.) A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Szanyi Miklós
|
Bár szinte minden elemzés pénzügyiként jellemzi a jelenlegi válságot, annak komoly reálgazdasági okai és vonzatai is vannak. A mostani válság is túltermelési válság bizonyos értelemben. Túltermelési abban az értelemben, hogy a hitelezéssel hosszú időn keresztül mesterségesen pumpált, előrehozott fogyasztás korábbi mankói dőltek ki, a fogyasztás visszaesik „normális szintjére”. Sőt, a „normális szint” alá, minthogy az előrehozott fogyasztás ugyanolyan könnyen halasztható is. Itt elsősorban a tartós fogyasztási cikkek és az ingatlanok fogyasztását értjük. A reálgazdaság ugyanis ráállt az érzékelt fizetőképes kereslet kielégítésére. Az ehhez szükséges méretű kapacitástömeg jött létre, amelynek egy része most tartósan kihasználatlanul marad. A teljes cikk letölthető innen |
|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Kiss Judit (szerk.)
|
Miután Magyarország 1996-ban tagja lett a világ legfejlettebb országait magában foglaló szervezetnek, az OECD-nek, valamint 2004-től az Európai Uniónak, így hazánk kötelezettségévé is vált a nála kevésbé fejlett országok támogatása. Habár Magyarország már a rendszerváltás előtt is nyújtott segítséget az arra rászoruló országoknak, koherens fejlesztéspolitikával és stratégiával ténylegesen nem rendelkezett. Ráadásul a nemzetközi feltételrendszer is jelentősen megváltozott. Következésképpen a kutatás legfőbb célja annak a gyakorlatban is megvalósítható, középtávú magyar nemzetközi fejlesztéspolitikai (NEFE) stratégiának a megalapozása volt, amely képes megfelelni mind a nemzetközi, mind a hazai elvárásoknak. Magának a stratégiának és a fejlesztéspolitika részleteinek a kidolgozása további kutatást igényel. A teljes cikk letölthető innen |
|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Inotai András - Juhász Ottó
|
A Kína-projekt első évi (2006–2007) tevékenységének fő kutatási eredményeit az MTA Világgazdasági Kutatóintézete 2008-ban „Kína: Realitás és esély” címmel adta közre. Ennek szerves folytatásaként a most megjelentetett négy kötet azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás keretében immár harmadik éve folyó Kínakutatási projekt 2007–2008. évi munkálatai során, még a globális pénzügyi és gazdasági válság kitörése előtt készültek el. A teljes cikk letölthető innen |
|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Ludvig Zsuzsa
|
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete által 2007-ben indított Kelet-Európa Tanulmányok sorozat negyedik, az előzőhöz hasonlóan a posztszovjet térséggel foglalkozó számát tartja kezében az Olvasó. Ez a kötet is a Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal között megkötött együttműködési szerződés alapján 2007–2008-ban folytatott „Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra” című stratégiai kutatás keretében a Világgazdasági Kutatóintézetben készült tanulmányokat foglalja össze két nagyobb témakör mentén. A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
Page 1 of 2 |