|
Könyvekrõl
|
|
Írta: Pálinkás Judit
|
|
„Hogy lehet, hogy a fejlett világ összes technológiája, vezetési tudása, befektetési készsége ellenére semmit sem vagyunk képesek enyhíteni a világban kitartóan tomboló szegénység és egyenlőtlenség ellen?” – teszi fel joggal a kérdést Prahalad (8. oldal).
|
|
|
Könyvekrõl
|
|
Írta: Németh Nóra
|
|
MIÉRT NEM OKOZ BOLDOGSÁGOT A SZOCIÁLIS RENDSZER?
Mi a helyzet a „szabadság értékével” Németországban? Vajon mit értenek ma a szabadság alatt, az állami gondoskodást, a szabad gondolkodás jogát és a politikai szabadságot (azaz a demokráciát), vagy inkább egy személyes cselekvési és döntési szabadságot? Thomas Petersen, az Allensbachi Közvéleménykutató Alapítvány munkatársa és Tilman Meyer, a Bonni Egyetem tanára könyvet írt (Der Wert der Freiheit. Deutschland vor einem neuen Wertewandel? Herder Verlag, Freiburg 2005), amelyben az Allensbachi Intézetnek a témához kapcsolódó különböző empirikus kutatásait foglalják öszsze. Kiderült, hogy a németek többsége a szabadságot elvont értelemben különösen nagyra értékeli. Ha azonban a szabadság hétköznapi, gyakorlati értelmezéséről van szó, elbizonytalanodnak és megváltozik álláspontjuk. A következő értékek válnak fontosabbá: a szociális és belső biztonság, egyenlőség vagy a szociális igazságosság. A közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az állampolgárok szerint az állam feladata, hogy a gazdasággal, a munkával, az árakkal, a lakásokkal, az iskolákkal, az egyetemekkel, a gyermekgondozási lehetőségekkel és a közlekedési eszközökkel foglalkozzon.
|
|
|
|
|
|