Vida Krisztina cikke alapvetően jól foglalja össze az új EU-tagállamoknak a pénzügyi-gazdasági válságot megelőző időszaki gazdasági helyzetét. Ez azonban már a múlt. Az igazi kérdés az, hogy ezen országok a jelenét és a jövőjét miként lehet megítélni. Ennek az ítéletnek természetesen támaszkodnia kell a múltra is. E tekintetben a cikk több támpontot is adhatott volna. Reflexióim ebből indulnak ki, specifikálva a múltat és koncentrálva a jelen és a várható jövőbeni helyzetre.
 A teljes cikk letölthető innen

Napjainkban a nemzetközi kapcsolatok meghatározó jelensége a gazdasági világválság, amelynek kezelése kapcsán egyre gyakrabban merül fel a politikusok és az elemzők szóhasználatában az „új világrend” fogalma.
 A teljes cikk letölthető innen

A jelenlegi globális válságot illetően olyan kérdések válaszolandók meg, hogy egyáltalán minek a válságáról van szó, és miért tekinthetjük azt globálisnak, milyen történelmi előzményei, gyökerei vannak e válságnak, melyek meghatározó általános okai és kitörésének konkrét előidézői. Különbséget kell tenni a különféle, időről-időre visszatérő, és persze egymással is összefüggő, sőt globalizálódó parciális válságok, és az ezek alapjául szolgáló tartós és globális gazdasági válság között. Hasonlóképpen indokolt annak a már régóta ismert különbségnek a figyelembevétele is, amely a „rövid” és a „hosszú hullámú” gazdasági ciklusok között mutatkozik. De nem kevésbé fontos felismerni azt a tényt, hogy a globális válság nemcsak az adott gazdasági rendszernek és az azt alkalmazó országok (ma már gyakorlatilag szinte minden ország) gazdaságának a válsága, hanem annál sokkal több.
 A teljes cikk letölthető innen

A tanulmány a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság hátterét elemzi. Elsőként az észak-amerikai jelzáloghitel-piac vizsgálatán keresztül mutatja be a válság kiindulását és gyökereit, a jelzáloghitelek értékpapírosodására koncentrálva. A cikk bevezeti az árnyék-bankrendszer fogalmát, majd a második részben azt bizonyítja, hogy ennek bukása felelős elsősorban a jelenlegi válság elhúzódásáért, illetve a reálszférába történő átgyűrűzéséért. A tanulmányt két részletben közöljük, az első részt folyóiratunk IV. évfolyamának 2. száma tartalmazta. A következőkben a második rész olvasható.
 A teljes cikk letölthető innen