A nyugdíjrendszer tekintetében Magyarország, a világ számos más országához hasonlóan, jelentős kihívások előtt áll. A jelenlegi nyugdíjrendszer gyakran három pillérként említett elemei – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, a magánnyugdíj-pénztárak, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak – közül a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szerepe meghatározó a nyugdíj-kifizetések tekintetében. A felosztó-kirovó szemléletű nyugdíjfinanszírozásban a járulékfizetők által adott időszakban befizetett járulékok képezik az adott időszakban esedékes nyugdíj-kifizetések forrását, így a járulék-befizetések és a nyugdíj-kifizetések egyensúlyát a demográfiai és a foglalkoztatási helyzet egyaránt befolyásolhatja. A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi és jövőbeni nehézségeinek megoldási lehetőségeiről néhány kérdésre válaszolva Augusztinovics Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára fejti ki véleményét.

 A teljes cikk letölthető innen

A Magyar ATV „Friderikusz Most” című műsorában, 2008. március 3-án Friderikusz Sándor három agrárszakemberrel: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, Udovecz Gáborral, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatójával és Velez Zoltán agrárközgazdásszal, a Szent István Egyetem gazdasági tanácsának elnökével beszélgetett a mezőgazdaság hazai állapotáról, a nemzetközi trendekről. Az egy órás televíziós interjú szerkesztett változatát Friderikusz Sándor és a Magyar ATV engedélyével közöljük.

 A teljes cikk letölthető innen

Írország Európa perifériáján helyezkedik el, de fejlődése gazdasági értelemben is periferikus jegyeket mutat. A kilencvenes években tapasztalt rendkívül gyors gazdasági növekedés eredményeképpen a főbb makrogazdasági adatok többségében felzárkózott az európai centrumhoz. Hazánk számára, amely ráadásul az északi szigetországhoz hasonlóan követő jellegű történelmi fejlődéssel, függő helyzetű országként kapcsolódott a világ főáramához, az ír eredmények könnyen válnak csábító, követendő, és a követhetőség illúzióját keltő példává. Kevéssé vitatható azonban az a tétel, hogy a kívánatos társadalmigazdasági fejlődéshez nem falra festett ikonokra, hanem a realitásokkal számoló, az adott esetet minél több oldalról vizsgáló, az eredményeket kritikusan elemző szemléletre van szükség. 

 A teljes cikk letölthető innen

Az euró bevezetése 1999-ben nemcsak abból a szempontból volt fontos gazdaságtörténeti esemény, hogy egy új, a nemzetközi pénzügyi rendszer számára meghatározó fontosságú pénz jelent meg, hanem amiatt is, hogy ezt megelőzően az országok egy nagyobb csoportja komoly, összehangolt gazdaságpolitikai lépéseket tett annak érdekében, hogy megteremtsék ehhez a gazdasági alapokat. Ennek részeként olyan kézzelfogható eredmények születtek, mint az inflációs ráták csökkenése, a kamatlábak kiegyenlítődése, valamint a közpénzügyek helyzetének jelentős javulása. A gazdaságpolitikai lépések koordinálása fontos eleme volt ennek a folyamatnak.

 A teljes cikk letölthető innen