2008. III. évfolyam 1. szám
|
|
Tanulmányok
|
|
Írta: Drecin József
|
Ha egyéb okok nem akadályoznák meg az elosztási szféra restrikcióját, akkor a lakossági fogyasztásnál 3:1 arányban, a beruházásoknál 2:1 arányban csökkenteni kellene a vásárlóerőt egy kisebb külkereskedelmi deficit eléréséhez. Ilyen mértékű vásárlóerő-kivonást technikailag csak erős inflációval lehetne véghezvinni. Az infláció viszont egy újabb, gazdaságot romboló hatással járna. Ezek az összefüggések tapasztalhatók voltak a „Bokros-csomag” következtében radikálisan lecsökkent reálbér és reálnyugdíj hatását követően is. Ennek volt ugyan külkereskedelmi mérleget javító hatása, de nem tudott átütő eredményt elérni, és csak addig tartott, amíg a gazdasági növekedés fel nem lendült. E tekintetben már akkor is érzékelhető volt a gazdaság egyensúlyi és növekedési feltételei közötti diszharmónia, aminek oka részben az elégtelen kapacitások, részben az egyensúlyi követelmények szempontjából nem szerencsés gazdasági szerkezet együttes hatása volt. Következésképpen nagyon durva restrikciónak kellene bekövetkeznie ebben a gazdasági szerkezetben ahhoz, hogy ideiglenes külső egyensúlyjavulást elérjünk.  A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Doctor Honoris Causa
|
|
Írta: Mátyás Antal
|
Elhangzott 2007. március 8-án, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa előtt, Mátyás Antal akadémikus, professor emeritus (Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdasági Elméletek Története Tanszék) díszdoktorrá avatása alkalmából. A teljes cikk letölthető innen
|
|
Interaktív
|
|
Írta: Trautmann László
|
Egyetemünk 2007 őszén újraválasztott rektorával, Mészáros Tamással beszélgettünk az egyetem és azon belül a Közgazdaságtudományi Kar jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól.
A teljes cikk letölthető innen
|
|
Konferencia
|
|
Írta: Érsek - Mészáros - Österle - Csillik - Dózsa - Kárpáti - Gulácsi
|
Napjainkban a fejlett országokban egyre nagyobb fontosságú az időskori betegápolás.
A korösszetételben jelentkező változások, az egyre magasabb átlagos élettartam,
a növekvő életszínvonal és a technológiai fejlődés, valamint az ezeket
kísérő igények és "egészség-kereslet" olyan változásokat indítottak el, amelyek
lavinaszerűen a társadalmi, gazdasági struktúrák jelentős átalakulását fogják
magukkal hozni. Az Európai Bizottság a tagállamok számára készített jelentése
azt jósolja, hogy a termékenységi ráta minden országban jóval a természetes
reprodukciós ráta alatt marad. A születéskor várható élettartam 1960 óta 8 évvel
meghosszabbodott, az előrejelzések szerint a következő ötven évben további 6
évvel nő. Népességünk öregedése kétélű: társadalmunk sikerként könyvelheti el,
hogy az emberek egészségesebben és tovább élnek, ez a jelenség azonban olyan
lehetőségeket és kihívásokat teremt, amelyeket meg kell értenünk és eredményesen
kezelnünk kell. A teljes cikk letölthető innen |
|
Összefoglalók a közgazdaságtudományi irodalomból
|
|
Írta: Hudecz András
|
Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo Institut
für Wirtschaftsforschung elnöke
szerint (A jóléti állam és a globalizáció)
a német munkahelyek száma tíz
év alatt majd másfél millióval csökkent.
Miután a munkanélküliek nem
termelnek, nem csoda, hogy Németország
az egyik leglassabban növekvő
európai gazdaság volt az utóbbi időben,
de a jelenség többé-kevésbé egész
Nyugat-Európában megfigyelhető. A teljes cikk letölthető innen |
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
|
|
Page 1 of 5 |
Atom Feed 