Tisztelt Olvasó!

    A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara füzetsorozatot indít, amelynek első számát tartja a kezében. A füzetsorozat elsődleges célja, hogy a gazdaságpolitikai és üzleti folyamatokat elméleti közgazdaságtani szempontból megvilágítsa. Ennek szükségessége ma már vitathatatlan, hiszen elméleti ismeretek szükségesek a gazdálkodási és gazdaságpolitikai folyamatok megértéséhez, feldolgozásához. A világ közgazdaságtudományából ma már kiolvasható az elmélet és a gyakorlat egységére való törekvés. Az üzleti iskolákban is rendkívül magas szintű oktatás folyik, és az elméleti közgazdászok tevékenységének mércéje egyre inkább az, hogy hatással legyenek a különböző szintű (globális, regionális, nemzeti) gazdaságpolitikai folyamatokra. – Ez a folyamat kétségtelenül váltás a korábbi időszakhoz képest. A XX. század utolsó negyedében jelen volt az a szemlélet a közgazdaságtanban, amelyik tagadta az elmélet gyakorlati hatóerejét, és azt a nézetet követte, amelyik szerint az elmélet feladata a gazdálkodási gyakorlat leírása, követése. Napjainkban ebben van fordulat, és újra megerősödött az elmélet vezető szerepe. Állam, illetve gazdaságpolitika azonban nincs elméleti közgazdaságtan nélkül. Az elméleti közgazdaságtan, és a hozzá kapcsolódó elméleti részdiszciplínák képesek arra, hogy hosszú távú gazdaságpolitikai modellt dolgozzanak ki, ami támpontként szolgálhat a döntéshozók számára.
    Füzetsorozatunk létrejötte mögött ez az elméleti fordulat áll. A magyar közgazdaságtudomány, és a szélesebb szakmai közönség sem maradhat távol azoktól az elméleti kérdésektől, közelítésektől, amelyek ma a világ és Európa közgazdászait foglalkoztatják. Erre már csak azért is szükség van, mert Magyarországon az elméleti közgazdaságtani, és ezzel szoros összefüggésben a gazdálkodói műveltség messze van attól a színvonaltól, ami a globális és az európai piacon való jelenléthez szükséges. Az nem újkeletű felismerése a közgazdaságtudománynak, hogy a gazdasági hatékonyság egyik feltétele a gazdálkodói műveltség emelése, aminek része a gazdaságpolitikai tájékozódási képesség. Ily módon a magyar versenyképesség egyik feltétele az elméleti közgazdaságtani eredmények minél szélesebb körű és minél közérthetőbb bemutatása az elméleti színvonal csorbítása nélkül. Meggyőződésünk, hogy nem tartható tovább a tudomány elitista, ezoterikus szemlélete, és a tudományos közélet felelőssége a közvélemény tájékoztatása a tudományos eredményekről.      
    Természetesen minden nemzedéknek szánjuk füzetsorozatunkat, mindenkihez szeretnénk eljutni. Mégis van egy kiemelt terület, olvasóközönség, akikre számítunk: az egyetemi és főiskolai hallgatók. Ennek az irányultságnak az egyik oka, hogy nagy tömeget képviselnek már azok, akik főiskolán vagy egyetemen hallgatnak közgazdaságtant, és az ő közgazdasági szemléletük alapvető hatással bírhat a következő időszak hazai versenyképességére. Füzetsorozatunk célja, hogy ébren tartsa bennük a közgazdasági műveltség iránti igényt, hogy a gazdaságpolitikai tájékozódáshoz szükséges elméleti ismereteket átadjuk számukra. A feléjük való fordulás másik oka, hogy ők már egy olyan gazdaságban kezdenek el dolgozni, amelyik alapvetően különbözik szüleikétől vagy esetleg attól, amiről tanultak az iskolában. Megváltozott és megváltozik a munka jellege, már nem a fizikai munka fogja dominálni a munkafolyamatot, hanem a szellemi tevékenység. Bármilyen szinten lépnek be a gazdaságba egyre inkább nekik kell megkeresniük a munkát, önmagukat kell irányítaniuk, és tevékenységük eredménye nem a mennyiség, hanem a minőség lesz. Ezekre a változásokra csak úgy tudnak felkészülni, ha megértik: a feladat megtalálásához szükségük van a politika, a gazdaság és a kultúra főfolyamatainak ismeretére és alkalmazására. Számukra nem az adat megszerzése lesz a fő kérdés, hanem azok megszervezése, egységes formába rendezése. A tudás az adatok felhasználása, a stratégia alkalmazása az egyes emberre, tevékenységre. Ez igényli a közösségi tudást, a társadalmi segítséget, a gondoskodást. Füzetsorozatunk célja az ehhez való hozzájárulás. Szakítani szeretnénk a magyar felsőoktatásban is jelen lévő elitizmussal: a hallgatók nemcsak fejpénzt hoznak, és nincsenek elit-egyetemek és tömeg-főiskolák. Felsőoktatási intézmények vannak, amelyekben szakembereket kell képeznünk különböző posztokra. Minden szakember munkájához tartozik a globális politikai és gazdasági folyamatok elemzése, ami egy önálló szakértelem. Mi ezt a szakértelmet szeretnénk hozzátenni a tudásalapú társadalomhoz.

Trautmann László