|
Írta: Kondorosi Ferenc
|
Napjainkban a nemzetközi kapcsolatok meghatározó jelensége a gazdasági világválság, amelynek kezelése kapcsán egyre gyakrabban merül fel a politikusok és az elemzők szóhasználatában az „új világrend” fogalma.  A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Írta: Szabadi Gábor
|
2009. április 27-én a Magyar Fiatalok Európáért Egyesület meghívására Dorothee Janetzke-Wenzel, Németország budapesti nagykövete és Jeffrey D. Levine, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője ismertették a világgazdasági válság kezelésére a német és az amerikai kormányzat által tett főbb intézkedéseket, majd a hallgatók kérdéseire válaszolva röviden a magyar reformokról is elmondták véleményüket. A teljes cikk letölthető innen
|
|
Írta: Anders Fogh Rasmussen
|
Anders Fogh Rasmussen, a Dán Királyság korábbi miniszterelnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktora 2009. augusztus elsején lett a NATO új főtitkára. E rövid cikkben kifejti főtitkári mandátumának legfontosabb prioritásait, amelyek közé tartozik az afganisztáni helyzet rendezése, az Oroszország– NATO kapcsolatok fejlesztése, a kapcsolatok előmozdítása a mediterrán térséggel, illetve a NATO és az EU közti kapcsolat megerősítése. A cikk eredetileg a Society and Economy folyóirat 2009/2. számában jelent meg. A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Írta: Matuszka Beáta
|
A cikk Martin Feldstein euróról alkotott nézeteit tükrözi. Véleménye szerint a mai gazdasági helyzet az eurózónában alapvető politikai nézeteltéréseket eredményezhet, ami akár egy vagy több ország kiválásához is vezethet. A teljes cikk letölthető innen
|
|
Írta: Szentes Tamás
|
A jelenlegi globális válságot illetően olyan kérdések válaszolandók meg, hogy egyáltalán minek a válságáról van szó, és miért tekinthetjük azt globálisnak, milyen történelmi előzményei, gyökerei vannak e válságnak, melyek meghatározó általános okai és kitörésének konkrét előidézői. Különbséget kell tenni a különféle, időről-időre visszatérő, és persze egymással is összefüggő, sőt globalizálódó parciális válságok, és az ezek alapjául szolgáló tartós és globális gazdasági válság között. Hasonlóképpen indokolt annak a már régóta ismert különbségnek a figyelembevétele is, amely a „rövid” és a „hosszú hullámú” gazdasági ciklusok között mutatkozik. De nem kevésbé fontos felismerni azt a tényt, hogy a globális válság nemcsak az adott gazdasági rendszernek és az azt alkalmazó országok (ma már gyakorlatilag szinte minden ország) gazdaságának a válsága, hanem annál sokkal több. A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Atom Feed 