|
Doktori Mûhelyekbõl
|
|
Írta: Borbély Ákos
|
A közelmúltban nagy sikerrel védte meg Borbély Ákos, az agrár-közgazdasági doktori program résztvevője PhD-értekezését. A doktori dolgozat alapján készült, itt közreadott tanulmány rendkívül időszerű témát vizsgál, mert a cukorpiaci reform az európai agrárpolitika egyik legérzékenyebb és legidőszerűbb problémaköre. A dolgozat a magyar agrárpolitika számára is rendkívül fontos kérdéskör vizsgálatára vállalkozik. Csak elismerés illeti a szerzőt, témavezetőjét és a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének tudományos kollektíváját, amiért vállalkoztak egy ennyire komplex, sok esetben még képlékeny problémakör vizsgálatára. Említésre érdemes, hogy a jelölt mennyire jó érzékkel találta meg a megfelelő arányt az időszerűség és a tudományos időtállóság között. Meggyőződésem, hogy a tanulmány nemcsak oktatóink és hallgatóink, hanem a szélesebb agrár-közgazdasági közvélemény számára is szolgáltat újszerű és hasznos ismereteket. (Dr. Csáki Csaba akadémikus, tanszékvezető)  A teljes cikk letölthető innen
|
|
|
Doktori Mûhelyekbõl
|
|
Írta: Bató Márk - Szent-Iványi Balázs
|
A globális kihívásokra Európa eddig az úgynevezett Lisszaboni Programmal adta a legátfogóbb és legkidolgozottabb választ. A Lisszaboni Program, amelyet a tagállamok 2000 márciusában fogadtak el, célul tűzte ki, hogy az Európai Uniónak 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdaságává kell válnia. A lisszaboni Program számos vonatkozásban mérföldkő, az áttörés lehetőségét ígéri az Unió és a tagországok modernizációja és világgazdasági felzárkózása szempontjából. A koncepció kiinduló pontja, hogy Európa gazdaságai globálisan versenyező piacgazdaságok, amelyek csak a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtésével lehetnek sikeresek. A globális versenyképesség nélkül nem lehetséges a gazdaság dinamizálása, a foglalkoztatás magas szintjének elérése, s csak a versenyképesség birtokában lehet a szociális juttatásokat magas szinten tartani, a környezetet fenntartani. A Lisszaboni Program foglalkoztatási céljainak megvalósítása ellen ható nemzetközi tényezőket elemzi Bató Márk és Szent-Iványi Balázs tanulmánya. (Dr. Palánkai Tibor, akadémikus) A teljes cikk letölthető innen
|
|
Doktori Mûhelyekbõl
|
|
Írta: Ricz Judit
|
Ricz Judit a magyar közgazdaságtanban sajnálatos módon elhanyagolt, ámde a világfejlődés egésze szempontjából fontos kérdést elemez. Kifejtésében elkerüli mind az egyoldalú moralizálás/normatív közelítés, mind pedig a technokratikus szemellenzősség csapdáját. Rámutat arra, hogy a közgazdaságtan főáramában megszületett felismerések milyen közvetítő lépések révén alakulhatnak és alakultak is át a szegények emberi méltóságát, szabadságát és jólétét egyaránt előmozdítani képes politikává. E friss megközelítés meghaladja a régi fejlődésgazdaságtan államközpontúságát, csakúgy, mint a tankönyvízű szabadpiaci dogmák ismételgetését. A feldolgozott irodalom önmagában forrásértékű, következtetéseit pedig mind az elmélet, mind a gazdaságpolitika művelői hasznosíthatják. (Csaba László akadémikus) A teljes cikk letölthető innen
|
|
Doktori Mûhelyekbõl
|
|
Írta: Szász Erzsébet
|
Szász Erzsébet a Nagyváradi Partiumi Egyetem adjunktusa. Doktori tanulmányait a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Doktori Iskolájában kezdte, az értekezését megalapozó kutatómunkáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Gazdálkodástani Doktori Iskolájában folytatja. Kutatásai középpontjában a számviteli alapú teljesítménymérés etikai vonatkozásai állnak. Azt vizsgálja hogy a folyó évtized elején kialakult vállalati teljesítménymérési krízisnek a közvetlen számviteli manipulációkon kívül milyen mélyebb okai és mozgatói vannak a tőkepiacon. Az itt közölt tanulmány a számvitel és a bizalom kapcsolatát elemzi, nagy jelentőséget tulajdonítva a bizalom etikai aspektusának. (Bélyácz Iván egyetemi tanár)
A teljes cikk letölthető innen |
|
|
|
|
|
Atom Feed 